Várda – Csenger két jó barát A cím nem véletlen. Ha ilyen mentalítású csapatok alkotnák a megyei bajnokságot….. Jó emberek, a mozgás és a kézilabda szeretet, a baráti kapcsolatok, a sportolási vágy alkotta Kisvárda nem győzni jött Csengerbe, hanem játszani. Ha a péntek esti ellenfelünk megvert volna minket 5 góllal is ezt írom, max. rövidebben. […]

Tovább a hírhez... →

Évtizedes probléma oldódott meg annak a Városi Sportcsarnokot érintő energetikai fejlesztésnek az eredményeként, melynek keretében teljes egészében megújult az épület fűtési rendszere, modern szellőző berendezés került beszerelésre és a nyílászárók cseréje is megvalósult. A Csenger Városi Kézilabda Club sikeres TAO-pályázatának köszönhetően, – Magyarország Kormányának és Csenger Város Önkormányzatának támogatásával – 113 millió forintból megvalósult projekt átadóünnepségét […]

Tovább a hírhez... →

“A méret a lényeg” ? Alapjában tudtuk, hogy a vasvári lányok átlagosan magasabbak, mint mi, ezt egész héten sulykoltam az enyéimnek. Ne ívelgess be az állónak! Ne lőjj át sokat fölöttük!Sajnos ezt nem igazán sikerült megfogadni olyan mértékben ,ahogy elvártam volna.Hogy jobb csapat e a Tiszavasvári, mint mi? Egyáltalán nem, viszont klasszikusabb kézilabdát játszanak. Ugye […]

Tovább a hírhez... →

Csenger VKC – Nyíradony 15:13 Debreceni Sportiskola – Csenger VKC 26:7 Az első meccsen nem játszottunk jól a Nyíradony ellen, de így is nyertünk. Az ellenfél nagyon sokat fejlődött Meli kezei alatt az utóbbi idóben. Nem jelöllek meg, mert sok lesz az indokolatlan bejelölésed 😁Így tovább! Hát a Debrecen elleni mérkőzés kicsit könnyesre sikerült mert korábbi […]

Tovább a hírhez... →

Történelmet író mérkőzés Lehet nagy szavak a “lead-ben”, de emlékszem arra is, milyen kikapni gyarmaton húsz vagy annál több góllal.Nem a legjobb előjelekkel érkeztünk a szomszédok várába, hisz gyarmat az mindig gyarmat. Mehet oda akármilyen jó csapat, ha győz is, meg kell izzadjon a sikerért duplán.A múlt heti balkányi fiaskó lelkileg mindenkit a szőnyeg szélére […]

Tovább a hírhez... →